Betegek kérésére írt tájékoztatónk:

Amit a koleszterinről tudni kell

A koleszterin ( C 27 H 46 O ) szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Nagy mennyiségben van a mellékvesében és az idegrendszerben. A magas koleszterinszint nem betegség, hanem állapot, mely ha nem áll ellenőrzés alatt, komoly megbetegedéshez vezethet.
A koleszterint a máj állítja elő a szervezetünkben az ételekben található telített zsírokból. Ez egy gyantaszerű anyag, amely a test bármely részében megtalálható. Fontos pl. a szexualitást fenntartó hormonok termelődéséhez, valamint a különböző sejtek membránjának javításához. Testünk bármely részét is vizsgáljuk, a koleszterin speciális proteinekkel kapcsolódik "lipoproteinek"-et alakítva, amelyek a vérkeringésbe kerülnek. A lipoproteineknek két fajtája van: az alacsony sűrűségűek (LDL): zsírszerű anyagot tartalmazó fehérjék, amelyek a májból a sejtek felé szállítják a koleszterint, és a magas sűrűségűek (HDL): amelyek visszaszállítják a májba a felesleges koleszterint. gyakran hallható, hogy a koleszterinről azt mondják: "jó" vagy "rossz" koleszterin. A HDL, vagy "jó" koleszterin kitisztítja a koleszterint az artériákból, amelyek aztán visszakerülnek a májba, s elhagyják a testet a kiválasztás során. Az LDL vagy "rossz" koleszterin viszont az artériákat ­keménnyé, merevvé teszi. Ezt nevezzük magyarul: érelmeszesedésnek. (arteriosclerosis). Ennek lehet következménye a szívroham és szívszélhűdés (angina pectoris).
A vérben lévő zsíros anyagok, mint a HDL és LDL koleszterin gyakran egyesülnek trigliceriddé, amelyet vérzsírnak nevezünk. A triglicerid egyike azon alapvető építőanyagoknak, amelyekből a zsírok kialakulnak. Az AIDS-es betegeknél gyakran emelkedik meg a ­rossz koleszterin, míg a jó csökken.
A koleszterin-szint mérése kétféle módon mérhető. Laboratóriumi teszttel, amikor a vénából veszik a vért, vagy gyors teszttel, amikor csak az ujjbegyből nyert vércsepp kerül gyors analízisre. A vérzsírokat az egy liter vérre eső milliomod egységekben mérik. (mmol/1). A vérzsír szintünk is napról napra, de még a nap során is változik. Egyetlen teszt ritkán ad elegendő információt arra, hogy mi legyen a további teendő az esetleges gyógyítási beavatkozásban. Több mérés kell ahhoz, hogy világos képet nyerjünk a vérzsír-szint alakulásáról. Az étkezés erősen befolyásolja ezt a szintet. Ezért az ilyen vizsgálatokat korán reggel, éhgyomorra célszerű elvégeztetni. Az optimális koleszterin-szint kevesebb, mint 5,2 mmol/1.
A koleszterinszintet diétával csökkenthetjük. Több keményítő tartalmú ételt kell fogyasztani: kenyeret, főtt tésztát, rizst, gabonafélék termékeit. Próbáljuk csökkenteni a zsír fogyasztását. Helyettesítsük a telített zsírokat telítetlenekkel. Ezek segítenek csökkenteni a rossz és jó koleszterinszinteket is. Pl. kevesebb vajat együnk, és több kemény sajtot. Használjunk búzavirág, napraforgó olajat, margarint, oliva olajat, avokádó gyümölcsöt. Utóbbiak csak a rossz koleszterin szintjét csökkentik, de nem a jókét. Vérrögképződés meggátlására és a triglycerid szint csökkentésére fogyasszunk sokszorosan telítetlen zsírfajtát, ilyenek az olajos halakban találhatók: makréla, hering, lazac és szardíniák! A rendszeres napi testmozgás (úszás, kerékpározás, séta, kocogás) javítja a jó koleszterin szintjét.
Gyógyszeres beavatkozásra csak akkor kerül sor megemelkedett koleszterinszint esetén, ha a diéta-változtatások és a testedzés nem jártak eredménnyel. Koleszterinszint csökkentő gyógyszereket eddig csak az AIDS-es személyeken próbálták ki, ezért nem tudunk mondani semmi bizonyosat, hogy ezek a gyógyszerek ugyanazt a hatást érik-e el másoknál? A szívbetegség, szívroham kockázata magas, ha dohányzunk, ha a vérnyomásunk magas, ha cukorbetegségünk van. Az életkor és a nemi élet is befolyásoló tényezők. A szívkoszorúér megbetegedések kockázata férfiaknál 10 évvel korábban jelenik meg, mint a nőknél.

(e.s.)