Amit a búcsúról és annak elnyerésről tudni kell!
A búcsú mibenléte napjainkban szinte ismeretlen a katolikus hívek előtt. Hallunk róla a csíksomlyói búcsút, a templomunk búcsúját emlegetve; Mindenszentek, Halottak napja környékén, hogy teljes búcsút nyerhetünk, stb. De egyebet nem sokat tudnak róla az emberek. Legfeljebb a reformáció kapcsán kerül szóba az úgynevezett "búcsú cédulák" ügye, amely ellen Luther tiltakozott, de egyebet nem tudunk róla.
Pedig a búcsú legfontosabb célunkhoz, az üdvösséghez kötődik. Pontos meghatározása így szól: "A búcsú Isten színe előtt, a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése részben vagy teljesen, melyet a katolikus hívő, aki megfelelően felkészült, és teljesítette a kiszabott feltételeket, elnyer az egyház segítségével, amely mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abban részesítheti tagjait".
1. A búcsú a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése. A szentgyónásban Isten valóságosan eltörli bűneinket és megszabadít az örök büntetéstől, vagyis a kárhozattól. De a bűnnek következményei vannak: rombolja azt az egyetemes rendet, amit Isten határozott meg. Sérüléseket okoz a bűnös személyében, valamint sérüléseket okoz az egész Egyházban és a bűnös ember közösségében. A bűnt jóvá kell tenni: a lelki károkért engesztelnünk kell, aminek büntetés-jellege van. Engesztelni, vagy törleszteni mint valami adósságot, lehet a jótettekkel, imádsággal - a földi életben, és lehet az isteni büntetés türelmes elviselésével - a tisztítóhelyen. Valljuk be: hány és hány halálos bűnt követtünk el, hányszor és hányszor sértettük Istent és embertársainkat! Csak egy példa: ha megcsaljuk házastársunkat, az egy-két óra. De ezek után rendbe hozni a házasságot valószínűleg több hónap, és akár örökre megmérgezheti a házastársi bizalmat. Minden bűnünk így állhat Isten előtt! Meddig kellene vezekelnünk! A búcsú abban segít, hogy mindezt "gyorsított eljárással" teljesítsük.
2. Az Egyház, mint a megváltás szolgálója Krisztus és a szentek elégtételt nyújtó érdemeinek kincstárát hivatalosan kezeli, és abban részesítheti tagjait. Maradva az előbbi példánál, a tönkretett házasság rendbehozatalán nem pusztán a vétkes, hanem annak rokonai, barátai, sőt még feljebbvalói is munkálkodnak. A bűnös ugyanis nincs magára hagyva büntetésének teljesítésében. Segítségére van az Egyház, amely sajátos "kincstárral" rendelkezik. Ebben Krisztus, a szentek és minden hívő érdeme és imája benne van. Sokszor úgy gondoljuk, hogy imáink céltalanok, meghallgatatlanul maradnak. Valójában Isten ezeket az imákat felhasználja mások lelki javára. Ebben az egyház csodálatos összetartozását kell észrevennünk. Együtt munkálkodunk valamennyiünk üdvösségén! Elkárhozni egyedül szokás, de üdvözülni csak az Egyház nagy közösségével lehet! Ezt a kincstárat az Egyház kormányzó hatalmának képviselői, a pápa és a püspökök kezelik. Ők engedélyezik a búcsút, vagyis azt, hogy megbánt bűneink után járó büntetéseknek, jóvátételeknek ebből a kincstárából eleget tegyenek.
3. A katolikus hívő, aki megfelelően felkészült, és teljesítette a kiszabott feltételeket, búcsút nyer. Persze a búcsúhoz nekünk is hozzá kell járulnunk, általában imádsággal, jó cselekedetekkel. A kiszabott feltételek ezt a hozzájárulást jelentik. Miről van szó?
- A teljes búcsú elnyeréséhez (vagyis az összes büntetés eltörléséhez) általában szükséges "a szentségi gyónás, annak kifejezéséül, hogy az Egyház bűnbocsátó hatalma által akar megbékélni a lélek Istennel. A szentáldozás, lehetőleg a teljes búcsú elnyerésének napján a Krisztussal való szentségi közösség megvalósításáért. A teljes búcsú elnyerésének legalább általános szándéka. Mentesség minden bűnhöz, még a bocsánatos bűnökhöz való ragaszkodástól is. Ima a Szentatya szándékára: egy Miatyánk és egy Üdvözlégy. De lehet egyebet is imádkozni." Ezek után jön az a cselekedet vagy ima, ami a teljes búcsút megszerzi, pl. egy kegyhely felkeresése, keresztút, Halottak napja környékén a temető látogatás, templombúcsú, stb. Teljes búcsút napjában egyszer nyerhetünk, a halálunk napján kétszer.
- Részleges búcsút (vagyis olyat, mely a büntetéseket csak részben engedi el) nyerhetünk akkor, ha az alábbi feltételek megvannak: kegyelem állapotában kell lennünk, azaz nem lehetünk halálos bűnben. Akarnunk kell a részleges búcsú elnyerését, de ehhez elegendő az általános jó szándék, hogy mindig el akarjuk nyerni a lehetséges részleges búcsúkat. A részleges búcsú mértéke fontos kérdés. Ha kinyitunk egy 1968 előtti imakönyvet, látjuk, hogy ha a fenti feltételek mellett elimádkozunk bizonyos imákat, 100 vagy 300 napi, vagy egy-két évi stb. búcsút nyerhetünk. Téves az az elképzelés, hogy ez a tisztítóhelyen eltöltött időt rövidíti. A napok, évek azt jelentik, hogy ilyen mértékű búcsúért, amit az adott ima jelentett, az ősegyházban annyi ideig kellett keményen vezekelni. Ez jól jelezte azt, hogy a búcsú mekkora segítséget jelent. Egy keresztvetés 50 napi búcsút "ért". Ekkora hatása volt Krisztus és a szentek érdemeiből, amiért 50 napig kellett volna szigorúan böjtölni, virrasztani, imádkozni az őskeresztényeknek.
1968-ban VI. Pál pápa a részleges búcsúkon annyit változtatott, hogy a jótett, ima, amihez a búcsú kötve van, annyit ér, amennyi érdemet személyes áhítatom szerez, és a pápa ehhez még egyszer ennyit ad. Elnyert búcsúnkat mi is tovább adhatjuk halottainknak, akik a tisztítótűzben szenvednek. Ezt biztosan nem tudhatjuk, de búcsúnk soha nem megy veszendőbe, Isten üdvünkre fordítja. Nem ajánlható fel búcsú az elkárhozottért, innen nincs kiút; a mennyországba jutókért, nekik felesleges volna; valamint az élőkért. Hiszen ő földi létében aktívan képes munkálni saját üdvösségét.
Templomunk búcsúja a templom "neve napja". Annak a meglátogatása búcsúnyeréssel jár. De sok más templom is, amelyekről ez ki van hirdetve. Pl. kegytemplomok, pápai bazilikák, a szentföldi templomok, stb. Szentségimádás, rózsafüzérezés, szentséglátogatások, zsolozsma végzése, primiciák, elsőáldozások, stb. mind búcsúval járnak...
Incze Dénes