Dr. Jakubinyi György érsek
Erdélyi szentek és szentek Erdélyben
Szent Hierotheosz, a magyarok (Turkok) első néven ismert püspöke.
Gyulafehérvár székhellyel 950 körül
A honfoglalás után Gyula és Bulcsú erdélyi vezérek Bizáncban keresztelkedtek meg, ami vazallus kapcsolatot jelentett. A szövetségi fejedelem (Székesfehérvár - Alba Regia) után az erdélyi Gyula következett rangban (Gyulafehérvár - Apulum, Alba Iulia, Weissenburg stb.), aki Konstantinápolyban kersztelkedett meg és magával hozta Gyulafehérvárra a magyarok első püspökét - ne feledjük, az 1054-es egyházszakadás előtt vagyunk! -, aki 950 körül Gyulafehérváron székelt a gyulák árnyékában és a turkok = magyarok püspöke címét hordozta.
Theophylaktos konstantinápolyi pátriárka keresztelte Bulcsút és Gyulát, és szentelte püspökké Hierotheoszt, hogy az erdélyi gyulát hazakísérje. Így lett belőle az első néven ismert - nem "magyar", hanem "magyarok püspöke". Ma azt mondanánk, hogy "görög katolikus". (Theophylaktos a bizánci császár, I. Romanosz Lekapenosz fia 16 évesen már pátriárka. élt 917-956, balesetben halt meg.) Később Szent István a függetlenség érdekében Szent Péternek / Pápának / kínálta fel országát hűbérül, ami függetlenséget jelentett a két oldalról támadó Német Római Szent Birodalom és a Kelet Római - Bizánci Birodalom részéről.
Amikor Szent István 1009-ben megalapította az Erdélyi Püspökséget (1932-től Gyulafehérvári egyházmegye, 1991-től főegyházmegye), a keleti rítusi bizánci alattvaló egységeket igyekezett megszüntetni.
Szent Hierotheosz személyével kapcsolatban alig tudunk valamit. A magyar millenium alkalmával 2000. aug. 20-án a Szent Jobb körmenet előtt Budapesten a Szent István bazilika-konkatedrális előterén I. Bertalan konstantinápolyi ökumenikus Pártiárka jelenlétében megbízott metropolitája felolvasta a Szent István király és Szent Hierotheosz püspök ortodox szentté avatási bulláját. Keltezése Konstantinápoly, 2000. április 11.
A katolikus Egyház nem avatta szentté. Életrajza nincs. Említik a bizánci krónikák, a magyar egyháztörténelem könyvek, a magyar lexikonok.
Kapisztrán Szent János ferences pap, hitvalló.
(San Giovanni da Capestrano), 1386-1456.
Valószínűleg német származású, olasz nemes családban született Capestranoban (Aquila tartomány) 1386. jún. 24-én. Jogot tanult, majd bíró Perugiában. Utána László nápolyi király legfőbb törvényszékének elnöke. Nézeteltérés miatt 2 évet börtönben ült. Látomások hatására szakít a világgal, felbontja eljegyzését és 1416-ban belépett az obszerváns ferencesek közé, amely ekkor még nem önálló. Életében a ferences rend reformjának nagy harcosa. 1420 körül pappá szentelik. 40 éven át vándorszónok. Barátja Sienai Szent Bernát. Sokat gyóntat. Imáit csodás gyógyulások kísérik. A pápák tanácsát kérik. Többször pápai legátus és inkvizítor. Emiatt a protestáns és zsidó történetírás elferdíti alakját. 1439-ben a Szentföldön járt, 1451-ben Közép-Európában.
1454-től a török ellenes védelmi és felszabadító harcra lelkesít. 1455-56-ban Magyarországon keresztes háborút hirdet a török ellen. Barátja Hunyadi János. Az ő érdemük a nándorfehérvári győzelem 1456 július 22-én. A táborban kitört pestisben haltak meg mindketten. Szent János 1456 okt. 23-án halt meg az újlaki ferences kolostorban a Duna partján (Vajdaság). Testét valahova elmenekítették 1526-ban a török megszálláskor. Az egyik elmélet szerint az olténiai Valcea megyei Bistriţa kolostorba. 1691-ben VIII. Sándor pápa szentté avatta. Emléknapja okt. 23. XV. Benedek pápa 1921-ben a magyar hadsereg védőszentjévé , II. János Pál pápa 1984-ben a világ tábori lelkészei védőszentjévé avatja.
Erdélyben is járt több püspök és Hunyadi János meghívására. 1455 decemberében meglátogatja De La Bischino Máté püspököt Gyulafehérváron. Járt Tövisen, a hátszegi kolostorba.
(folytatjuk)